Spirituális megmentőm egy idegen környezetben

Néhány évvel ezelőtt egy nehéz életszakaszon mentem keresztül, amin egy kis szobor segített át. De ne szaladjunk ennyire előre. Történt az, hogy a férjem Pakson kapott állást az atomerőműnél. Korábban a szomszédos megyében éltünk, Paks környékén se ismerőseink, se rokonaink nem voltak, így enyhén szólva is idegen volt nekünk a környezet. Viszont sok lehetőségünk mérlegelésre nem volt, ugyanis az állásajánlat, amit a férjem kapott, nagyon jó fizetéssel és magas pozícióval járt. Így beláttam, hogy a legészszerűbb, ha elfogadja, hiszen ezzel jobb színvonalon tudunk majd élni, és különben sem a világ végére kell elköltöznünk, hanem csak a szomszédos megyébe Paksra. Így hát összecsomagoltuk minden holminkat, és nekivágtunk az új életünknek.

Őszintén szólva azzal nyugtattam magam, hogy majd a szomszédokkal gyorsan összebarátkozok, és már lesz is társaságom. Viszont a valóságban nem ez történt. Az új szomszédaink kissé mogorvák voltak és maguknak valók, így nem igazán lehetett velük barátkozni. Ez a reményem is szertefoszlott, és mivel egy ideig én nem is találtam munkát Pakson, kezdett maga alá gyűrni a szorongás és a depresszió. A férjem ezt látta is rajtam, és próbált meggyőzni, hogy forduljak szakemberhez, de hajthatatlan voltam, hogy már pedig nekem nem kell pszichológus.

Egyik nap egy régi barátnőmmel beszéltem telefonon, aki igen spirituális lelkületű. Ő javasolta azt, hogy nézzek szét a nepalitermekek.hu oldalán, ugyanis ott olyan termékeket fogok találni, amik talán nyújthatnak nekem valamiféle lelki támaszt. Én nem igazán hittem ezekben a dolgokban, de úgy voltam vele, hogy nem veszíthetek semmit, így ellátogattam a barátnőm által említett weboldalra. Nem voltak nagy elvárásaim, de végtére is kellemeset csalódtam. Ugyanis azt olvastam, hogy a termékeket kézzel készítik nepáli emberek oly módon, hogy ezt a tudást generációkról generációkra örökítik tovább. Látható, hogy nem éppen tömeggyártmányokról van szó. A barátnőmnek innen a kedvenc terméke a hangtál lett, de nekem a figyelmemet egy zöld tara nevezetű szobor ragadta meg, nem is tudtam, hogy miért.

Amikor ránéztem erre a különleges színű szoborra, olyan érzésem támadt, hogy utána kell olvasnom, pontosan kiről és hogyan mintázták. Mint megtudtam, a tradíció szerint Avalokitésvara könnyezni kezdett látva az emberek hihetetlen mértékű szenvedését. A könnyeiből egy kis tó fakadt, amelynek közepén kinyílt egy lótuszvirág. Ebből a virágból született meg Tara, az első női istenség a tibeti buddhizmusban, aki egyben a leginkább imádott is lett. Tarának 21 formája létezik, ebből a legismertebb Fehér Tara és Zöld Tara. Zöld Tara az éjszakát képviseli, segít legyőzni az embereknek az akadályokat és segít abban is, hogy a szenvedéseik enyhüljenek. Különlegessége még, hogy képes a gyors cselekvésre, így ha valaki segítségül hívja, biztos lehet abban, hogy Zöld Tara hamar a segítségére siet majd.

Éreztem, hogy az életemben szükségem van erre a kis szoborra, és arra a spiritualitásra is, amelyet képvisel. A férjem úgy volt vele, hogy vegyem meg, ha ez segít nekem. Amikor kitettem a polcomra, úgy éreztem, megváltozik a szoba hangulata. Úgy döntöttem, elmormolok egy fohászt is felé, hátha tud segíteni a problémáimon. Nem tudom, hogy a szobornak vagy a hitemnek, esetleg mindkettőnek köszönhető – e, de hamarosan kaptam állást Pakson, ráadásul a szakterületemen. Nagyon kedvesek voltak a kollégáim is, így már magányos se voltam. Hálás vagyok a nepalitermekek.hu oldalának, hogy rátaláltam erre a Zöld Tara szoborra!