Paks II titkai

Az Energiaklub eddig ötször perelt állami szereplőt az új paksi reaktorokkal kapcsolatos információért, ezek közül egyet sem vesztett el. Egy ilyen per során, amit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen indítottak, derült az ki, hogy valószínűleg nem is léteznek a januári döntést megalapozó információk a kormánynál, ezért nem tudják azokat kiadni.

A megállapodások év eleji aláírása óta sem derült fény sok mindenre, továbbra is rengeteg kérdésre nem látni a választ. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a magyar polgárok számára milyen kevés ismeret áll rendelkezésre erről, miközben a tervek szerint legalább 4000 milliárd forint közpénzt fognak erre költeni:

  • Mennyibe fog a projekt kerülni?
  • Mit fizet az orosz, és mit a magyar fél?
  • Mivel devizában veszünk fel éppen hitelt, van-e terv az árfolyamkockázatok kezelésére? 
  • Mennyiért fog termelni az erőmű?
  • Benne lesz-e az árban a hiteltörlesztés?
  • Az Energiaklub felkérésére készített tanulmány szerint a beruházással évente 4-500 milliárd forintos költségvetési kiigazításra lehet szükség már a következő évektől kezdve. Kalkulál-e ezzel a kormány?
  • Miért pont most kellett ezt a döntést meghozni, orosz-ukrán konfliktus idején?
  • Mit tesz a kormány a korrupciós kockázatok csökkentéséért? (Az Energiaklub felkérésére készített tanulmány szerint a beruházás akár 450-500 milliárd forintos kárt is okozhat az adófizetőknek, ha nem kezelik a kockázatokat.)
  • Mi az építkezés tervezett menetrendje - mikor kezdődik az építkezés, és mikorra lesznek készen az új blokkok?
  • Az orosz hitel visszafizetésnek kezdeti dátuma 2026, a beruházást ehhez kötik. Mennyibe fogak kerülni azok a beruházások Magyarországnak, amelyekre csak azért van szükség, hogy a hat 6 reaktor hat -hét évig egyszerre tudjon üzemelni Pakson?
  • A járulékos, telephelyen kívüli beruházások költségeire és a további kiadásokra honnan lesz pénz?
  • Milyen környezeti hatásai lesznek a beruházásnak, miként hat mindez a Duna élővilágára?
  • Hogyan kívánják kezelni a megújulók és a nukleáris energia várható, villamosenergia-piaci konfliktusát, amit a németországi folyamatok révén egyre erősebb lesz?
  • Ki felel itthon a projektért?
  • Mit szól mindehhez az EU?
  • Számol-e a kormány a geopolitikai kockázatokkal, illetve azzal, hogy az Egyesült Államok már korábban jelezte aggályait az ügyben?

Ezeknek a kérdéseknek a többségére már a januári-februári parlamenti vita idejére választ kellett volna kapni. A Parlament a megállapodás jóváhagyásával ezek hiányában egy biankó csekket adott a kormánynak.

Egy nemrég benyújtott törvényjavaslat pedig tovább csökkentené a transzparenciát, hiszen ha elfogadják, akkor nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva gyakorlatilag minden, a paksi beruházással kapcsolatos adatot titkossá lehetne nyilvánítani. Ez a terv, illetve a december 9-én aláírt három szerződéssel kapcsolatos kormányzati titkolózás egyaránt azt sugallja, hogy lehetőleg továbbra se tudjunk meg semmi érdemit erről a gigantikus projektről. A magyar kormány szigorúan őrzi Paks II titkait.

A rendezvényen további előadások is elhangoztak. Béres Tamás a német, az atomerőmáveknek a bezárásáról szóló döntés etikai hátterét mutatta be; Lányi András a paksi és a bős-nagymarosi beruházások között vont párhuzamot; Bajmócy Zoltán a paksi döntést elemezte, Aszódi Attila pedig a beruházás állását foglalta össze. Ezek összefoglalójával hamarosan bővítjük a cikket.