Paks II maga a probléma - Nézőpontok Brüsszelből

Nyilvános meghallgatást szervezett az Energiaklub és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja az Európai Parlamentben, Brüsszelben. A résztvevők korrupciós, pénzügyi és energetikai problémákra hívták fel a figyelmet, megjegyezve: Magyarországon semmiféle párbeszéd nem zajlik az ügyről.

A rendezvény házigazdája, Rebecca Harms, a zöld frakció társelnöke nyitó beszédében felvázolta a fontosabb összefüggéseket és célokat. Az Oroszországból a közelmúltban kitiltott európai politikus emlékeztetett a 12 évvel ezelőtti paksi balesetre, amit a szakmai közvélemény Fukushima előtt a közelmúlt egyik legsúlyosabb atombalesetéként regisztrált, és kritikával illette a magyar kormányt, hogy az átláthatatlan módon, párbeszéd nélkül kezdett a paksi bővítésbe.  A politikus szerint itt egy uniós ügyről van szó, az energetikai helyzetet nemzetközi szinten kell megvitatni. Jávor Benedek a pénzügyi szempontok mellett az Euratom friss döntését elemezte, felvetve a rendezvény egyik visszatérő, fontos kérdését: megépül-e egyáltalán Paks II?

 

Energiaklub: Paks II nem fog megépülni

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója szintén az átláthatóságot hiányolja: tulajdonképpen alig tudunk valamit az „évszázad üzletéről” – sem a nyilvánosság, sem a szakértők. Külön probléma, hogy alternatíva híján centralizálná az energiaellátást a kormány, a magyar költségvetés 20%-át költve Paksra. Ma azonban az tűnik reálisnak, hogy Paks II nem is fog megépülni. Pont ezért kell figyelni, hogy mennyi pénzt dobunk ki az ablakon, és felkészülni, hogy mivel fogjuk helyettesíteni a nukleáris kapacitást. Sajnos e témában soha nem volt igazi párbeszéd Magyarországon; sem a bővítésről, sem az alternatív energiaforrásokról, sem a már működő paksi kapacitások jövőjéről.

 

Szakértők: elszabadulhatnak a költségek

Prof. Stephen Thomas (University of Greenwhich) szerint sok a hasonlóság az angol Hinkley Point és Paks között. Ugyanakkor Paksnál nagyobb a kockázat, hiszen a hitelt 2026-ban úgy kell elkezdeni visszafizetni, hogy az új blokkok talán még nem is termelnek. Az sem világos, hogy ki fizeti a költségeket, ha túllépik a tervezett összeget (Belorusziában például a költségvetés 70%-kal haladta meg az eredeti terveket). Magyarország helyzete annyiban is eltérő, hogy míg Angliában mintegy 3-4%-kal  növekedhet az ár a beruházás hatására, és ezt az ottani fogyasztók alig fogják megérezni, addig a magyar modellben nagyon nagy a kiszorító hatás. Vagyis nem marad lehetőség a megújulóknak és az energiahatékonysági fejlesztéseknek, valamint sokkal nagyobb a projekt mérete a teljes villamosenergia kapacitáshoz képest, mint Angliában. Szintén fontos tudni, hogy a brit beruházásnál sokkal kevesebb részlet titkos, mint Magyarországon.

Dr. Todor Galev (Centre for the Study of Democracy) Bulgária nukleáris projektjét hozta fel példaként, ahol már érzik a politikai kockázatokat is – szerinte az orosz-bolgár történet akár tanmeseként is szolgálhat. Folyamatos médiakampány folyik a megújulók ellen. Galev úgy látja, hogy egyetlen ország se tudja megvédeni a függetlenségét szemtől szemben az orosz befolyástól, ezért van szükség közös európai együttműködésre.  

Massimo Garribba (Európai Bizottság – Energiaügyi Főigazgatóság) szintén a kiszolgáltatottság veszélyeire hívta fel a figyelmet, a nukleáris diverzifikáció mellett érvelve. Dr. Tóth István János (Korrupciókutató Központ Budapest) még egyértelműbben fogalmazott: szerinte a korrupció a fő cél ennél a beruházásnál. 75 projekt összehasonlításán  mutatta be, miként nő átlagosan kétszeresére-háromszorosára az erőműprojektek ára a kezdeti számokhoz képest.

 

Párbeszéd: Brüsszelben már lehetséges, Magyarországon még nem?

A nyilvános meghallgatáson felszólalt Dr. Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa is, aki sem a korrupciós, sem az energetikai, sem a pénzügyi veszélyeket nem látja. Szerinte a magyar természeti adottságok miatt nem lehet a megújuló energiaforrásokra építeni. A szervezők nevében Rebecca Harms is megköszönte a kormánybiztos hozzászólását, bár emlékeztetett arra is, hogy másfél éve Paksra látogatva sokkal többet tudott meg a helyi kertészkedési szokásokról, mint a tervezett atomerőmű legalapvetőbb adatairól.  Többen reményüket fejezték ki, hogy a következő alkalommal már nem kell Brüsszelig utazni azért, hogy végre érdemi párbeszéd kezdődjön Paks II-ről és valódi válaszokat kapjanak a magyar kormánytól.

 

 

 

Az előzményekről itt olvashat:

http://www.energiaklub.hu/hir/kerdojelek-az-uj-pakis-atomeromu-korul-az-energiaklub-brusszelben-tajekoztatja-a-bizottsag-szake