Elindult Paks II környezeti hatásvizsgálati eljárása

Magyarországon él? Akkor Önt kizárták ebből az eljárásból.

Az MVM Paks II. Zrt. és az illetékes hatóság szerint csak Paks és négy szomszédos kistelepülés lakosait érinthetik az új atomerőművi blokkok felépítésének és üzemeltetésének környezeti hatásai. Így Magyarország közel 10 millió lakosából mindössze 24 ezren tehetnek észrevételeket a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatban. Nemzetközi jogszabályok alapján viszont az összes európai, sőt egy csomó nem európai ország is részt vehet az eljárásban, így az az érdekes helyzet áll elő, hogy pl. egy máltai szakértő véleményezheti a vizsgálati anyagokat, egy szekszárdi vagy budapesti viszont nem.

A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség január 23-án közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy elindult a paksi atomerőmű tervezett új blokkjainak környezeti engedélyezési és hatásvizsgálati eljárása. Ilyen eljárást bizonyos, törvényben meghatározott esetekben kötelező lefolytatni, és egy atomerőmű természetesen ilyen eset. Az eljárásnak kétféle kimenetele lehet: a Felügyelőség vagy kiadja a környezetvédelmi engedélyt, vagy nem.

A törvény szerint minden egyes esetben külön, a hatásvizsgálati dokumentumban illetve az illetékes hatóság közleményében kell meghatározni az adott beruházás környezeti hatásterületét. A magyar jog szerint csak az ezen a területen élők vehetnek részt az eljárásban. Jelen esetben a Felügyelőség közleménye az MVM Paks II. által készített vizsgálati anyag alapján Paks, Gerjen, Foktő, Uszód és Dunaszentbenedek településeket nevezi meg a beruházás hatásterületeként, így csak ezen települések lakosai vehetnek részt az eljárásban.

Az alapesetben 3 hónapos ügyintézési idő alatt az érintettek betekinthetnek a vizsgálati anyagokba, és észrevételt tehetnek a Felügyelőségnél. Az eljárás részként közmeghallgatást is tartanak majd, egyelőre ismeretlen időpontban. Az eseményen bárki részt vehet, de jogilag csak az érintettek észrevételeit kötelező figyelembe venni.

Egyéb érintettek

A hatásterületen élők mellett érintettnek minősülnek a környezetvédelmi tevékenységet folytató szervezetek is, de nem automatikusan, csak ha ügyféli státuszt kérnek az eljárásban. Az Energiaklub ezt még 2012-ben, az előzetes konzultáció elindulásakor kérte, és meg is kapta. Az ügyféli státusz bizonyos jogokkal ruház fel, pl. betekinthetünk bizonyos iratokba, meghívnak a közmeghallgatásra, és észrevételeket tehetünk az eljárás bizonyos szakaszaiban. Mi az előzetes konzultációkor is éltünk a lehetőséggel, és most a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos észrevételeinket is el fogjuk juttatni a hatóságnak.

Emellett, az ENSZ Espoo-i egyezménye kimondja, hogy bizonyos tevékenységek esetén nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot is le kell folytatni, hiszen a hatások nem csak helyi szinten jelentkezhetnek. Az Egyezmény aláírásával az országok vállalták, hogy értesítik egymást a jelentős környezeti hatással járó beruházások esetében, így amelyik állam kíván, az bekapcsolódhat az eljárásba. Bár az MVM hatásvizsgálati anyaga szerint a paksi beruházással kapcsolatban semmilyen határon túlnyúló környezeti hatás nem várható, Magyarország 2012-ben az előzetes konzultációk kezdetekor 30 országot értesített az Espoo-i egyezményre hivatkozva. Tíz ország (Ausztria, Ukrajna, Horvátország, Románia, Görögország, Málta, Németország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia) jelezte is részvételi szándékát a nemzetközi eljárásban, és közülük nyolc el is juttatta észrevételeit a magyar hatóságoknak. A környezeti hatástanulmány szerint „a többi országból együttesen megközelítőleg 15 ezer levél érkezett”, vagyis van nemzetközi érdeklődés a tervezett nukleáris blokkok környezeti hatásai iránt.

És a leginkább érintett: a Duna és élővilága

A hatásvizsgálat egyik legfontosabb kérdése és legkényesebb pontja az, hogy hogyan oldják meg a már működő és az új blokkok hűtővízellátását úgy, hogy az ne veszélyeztesse a Dunát és környezetileg engedélyezhető legyen. Egy korábbi – a paksi atomerőmű által készíttetett – dokumentumban még az szerepelt, hogy hűtőtornyok nélkül a hűtés környezetileg engedélyezhető módon nem valósítható meg. A jelenlegi koncepció szerint azonban a hűtőtornyos megoldást elvetették. A hat reaktor együttes működése a mostanihoz képest várhatóan kétszeres vízkivételt igényel majd, és jelentősen meg fogja növelni a Duna vízhőmérsékletét egy bizonyos szakaszon. Mindez elsősorban a kisvizes, meleg, száraz időszakokban jelenthet igen komoly problémát, de normál időben is kérdéses, hogy nem lesz-e túl nagy terhelés a Dunának az új blokkok működése.

Erről és sok más környezeti szempontról lehet olvasni a vizsgálati anyagban, bátorítunk mindenkit az elolvasására és a véleményalkotásra. Mi úgy gondoljuk, hogy minden magyar lakos érintett egy atomerőmű felépítésének esetleges környezeti hatásaiban, így erőnkhöz mérten szeretnénk lehetőséget adni a hatásvizsgálati anyag véleményezésébe történő bekapcsolódásra. Elsősorban hivatkozásokkal ellátott, tudományos igényességű, szakmai észrevételeket várunk az energiaklub@energiaklub.hu címre (tárgy: Paks II környezeti hatásvizsgálat).