Tanulmányok

Ezen az oldalon a Paks2-projekttel kapcsolatban közvetlenül, vagy azzal összefüggésbe hozható tanulmányaink, elemzéseink találhatóak meg. Az anyagokat az Energiaklub munkatársai, vagy megbízott szakértők készítették az Energia Kontroll Program keretében.

Paks II csak állami támogatással tudna működni

2015 novemberében döntött úgy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága, hogy a kérdésben mélyreható vizsgálatot indít, mert komoly kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tervezett paksi beruházás piaci körülmények között is megtérülne. A Bizottság részletes álláspontja 2016 január elején lett nyilvános, ehhez várták február 12-ig az észrevételeket. Az Energiaklub véleménye az alábbiakban olvasható.

Paks II csak állami támogatással tudna működni

2015 novemberében döntött úgy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága, hogy a kérdésben mélyreható vizsgálatot indít, mert komoly kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tervezett paksi beruházás piaci körülmények között is megtérülne. A Bizottság részletes álláspontja 2016 január elején lett nyilvános, ehhez várták február 12-ig az észrevételeket. Az Energiaklub véleménye az alábbiakban olvasható.

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ „ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN” KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó Környezeti Hatástanulmány (a továbbiakban KHT) esetében több ponton hiányosságokat talált vagy téves információk közlését szeretné jelezni. Az általunk részben vagy egészben pontatlannak, hiányosnak vagy nem kellően megalapozottnak vélt eredményeket, számításokat az alábbiakban a fontosabb témakörök alapján részletezzük.

MŰKÖDHET-E PAKS II ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL?

A működés első húsz évében évről-évre átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon, a projekt megtérülése pedig kizárólag valószerűtlenül magas áramárak mellett képzelhető el. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a kutatásnak, amelyet az Energiaklub Pakskontroll programjának felkérésére készített Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője. Mindez homlokegyenest ellentétes azzal, amit a magyar kormány állít.

Paks II nélkül a világ

Nincs szükség Paks II-re, mert Magyarország jövőbeni energiaigénye az új atomerőmű nélkül is maradéktalanul kielégíthető. Ez derül ki abból az Energiaklub által készített tanulmányból, amely ennek a 4 ezer milliárdos beruházásnak a felesleges megépítése helyett hazánknak egy sokkal kedvezőbb megoldást javasol. Mindez az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és egy rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan elérhető.

AZ ATOMERŐMŰ-BERUHÁZÁSOK KORRUPCIÓS KOCKÁZATAI: MIRE SZÁMÍTHATUNK PAKS II ESETÉBEN?

Átláthatóság, elszámoltathatóság és költséghatékonyság – ennek a három szempontnak kellene megfelelnie minden közpénzköltésnek. Sőt, minél nagyobb volumenű egy beruházás, annál inkább meg kellene felelnie ennek. Paks II-re tehát, amely 3-4 ezer milliárdos költségével a következő évtized legnagyobb beruházása lesz Magyarországon, fokozottan figyelni kell. Ezt kívánja a nemzet érdeke. Az Energiaklub megbízásából Az atomerőműberuházások korrupciós kockázatai: mire számíthatunk Paks II esetében? címmel a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja készített tanulmányt.

A fukusimai atomerőmű-szerencsétlenség sajtóelemzése

Nem a fukusimai atomerőmű-baleset volt az első a történelem folyamán, mégis szenzációként robbant be a magyar online sajtóba is. Jelen tanulmány – melyet az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet készített 2011-ben – a szerencsétlenség megjelenését mutatja be a magyar online sajtóban, kvantitatív eszközökkel. Megtudhatjuk milyen témákat kapcsolnak hozzá és milyen arányban: ez teszi lehetővé, hogy nyomon kövessük az események tovagyűrűzését, és a közvetett - például gazdasági - hatásokat éppen úgy, mint például a paksi atomerőmű bővítésének kérdését.

Oldalak