Hol tart a paksi ügy?

 

Mit lehet tudni?

A magyar kormány eddig két szerződést írt alá az orosz féllel: januárban Moszkvában írtak alá megállapodást két új paksi blokk építéséről. A nemzetközi szerződést februárban tárgyalta meg és fogadta el a Magyar Országgyűlés.

Márciusban írták alá a blokkok építéséről szóló hitelszerződést, ugyancsak Moszkvában. E szerint Magyarország 10 milliárd eurós hitelt kap az új blokkok építéséhez. Ezt a nemzetközi szerződést még nem hirdették ki. Korábban voltak ígéretek, hogy az Országgyűlés tárgyalni fogja, de erről még semmi biztosat nem tudni.

Az eddig megkötött szerződésektől elállhat a magyar kormány: a januári megállapodást indoklás nélkül felmondhatja, a hitelszerződés pedig önmagában, a blokkok szállításának, építésének részleteiről rendelkező, később megkötendő szerződések hiányában nem működőképes.

A fentieken felül, ugyancsak januárban, a Paks II Zrt. és a Rusatom Overseas három kisebb megállapodást is aláírt.

Mit nem lehet tudni?

A magyar kormány, semmilyen megalapozó számítást, elemzést nem tett közzé. Arra hivatkoznak, hogy a dokumentumok döntés-előkészítő anyagoknak minősülnek, és ezért azok 10 évig titkosak. Így nemcsak azt sem lehet tudni, hogy milyen kérdéseket vizsgáltak meg, hanem azt sem, hogy egyáltalán bármilyen vizsgálatot elvégeztek-e.

A dokumentumok ügyében több perünk is folyik, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen, illetve a Paks II. Zrt. ellen.

A már megkötött szerződések is számos kérdést nyitva hagytak: egyelőre nem tudni, hogy az orosz fél pontosan mi mindennek a tervezését, gyártását, szállítását, építését, mi mindennek a finanszírozását vállalja, és hogy mindezt milyen ütemezésben.

Arról, hogy milyen blokkokat, mikorra szállítanak az oroszok, illetve a további részleteket újabb megállapodásokban kell még rögzíteni. Ezek megkötésének időpontja kérdéses.

Mik a következő lépések?

A magyar kormánynak gondoskodnia kell a hitelszerződés hatályba léptetéséről. Ehhez valószínűleg vagy kormányrendeletben, vagy országgyűlési határozatban kell kihirdetnie a megállapodást.

A magyar és az orosz félnek további megállapodásokat is kell kötnie az építés, gyártás stb. részleteiről. Ezek ügyében valószínű, hogy már folynak tárgyalások, de semmi konkrétum nem ismeretes.

Annak ellenére, hogy még számos részletkérdés tisztázásra vár, a blokkok engedélyezése már megkezdődött. A paksi telephely alkalmasságát vizsgáló programról szóló engedélyezés ügyében már közmeghallgatást is tartottak.

Várhatóan még idén meg fog kezdődni a környezetvédelmi engedélyezés, azaz a hatásvizsgálati eljárás is. Ennek keretében ugyancsak tartani fognak közmeghallgatást, sőt, minden bizonnyal nemzetközi eljárásra is sor kerül: az Espoo-i Egyezmény értelmében a szomszédos országok bekapcsolódhatnak az eljárásba.

Mibe fog kerülni mindez?

Ez az, amit egyelőre nem lehet tudni. Ami biztos: az építkezés 20%-át Magyarországnak kell finanszírozni, és legkésőbb 2026. március 15-től el kell kezdenie a hitel törlesztését, akár üzemelnek már a blokkok, akár nem.

A szerződésekből megismert adatok alapján a beruházás költsége, mai áron, simán elérheti a 3750 milliárd forintot – ha nem kalkulálunk az atomerőművi beruházásoknál megszokott költségnövekedéssel. Bökkenő azonban, hogy valójában nem világos, mit is veszünk az oroszoktól, és mennyiért. A projekt költségei tehát könnyűszerrel meghaladhatják a 4000 milliárd forintot, és akkor a villamosenergia-rendszerben megvalósítandó járulékos beruházások költségeiről még nem is beszéltünk.

Ráadásul nem csak az nem ismert, hogy mennyibe fog Paks II kerülni, hanem az sem, hogy a 20%-os önrészt, illetve a további szükséges beruházások költségeit honnan szándékozik előteremteni a magyar kormány.

És mit szól az EU mindehhez?

Az Európai Bizottságot az Euratom Szerződés vonatkozó paragrafusai alapján értesítette a magyar kormány, de ez még nem jelent sokat. Az alapján ugyanis csak olyan dolgokról kell informálni a Bizottságot, hogy Magyarország atomerőművet szeretne építeni, és hogy erről nem uniós országgal kíván megállapodni. Ezen kérdésekben a Bizottságnak sok kifogásolnivalója nem lehetett.

Más kérdés, hogy a finanszírozás módja megfelel-e az uniós előírásoknak. A magyar kormány terve, miszerint a hitel törlesztését nem építik be az új blokkok által termelt áram árába, hanem az állami költségvetés fogja fizetni, minden bizonnyal ellenkezik az uniós versenyjoggal. Ezen szándékáról, tudtunkkal, a kormány még nem tájékoztatta a Bizottságot.

Mindezek ügyében még sok minden fog történni a következő hónapokban. Addig is kérjük, maradjanak velünk!