Az Alkotmánybírósághoz fordultunk a Paks II. beruházás titkosítása miatt

Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt. Szerintünk a nemzet biztonságát éppen, hogy nem a gigantikus volumenű atomerőmű beruházás évtizedekre történő titkosítása szolgálja. Ezért négy szervezettel közösen - Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország,  atlatszo.hu, K-Monitor - az Alkotmánybírósághoz fordultunk.

 

Még márciusban nyílt levélben arra kértük Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Sajnos az államfő nem hallgatta meg a kérésünket. 

Később a parlamenti képviselők egynegyede az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Az alkotmánybíráknak azt kell eldönteniük, hogy a paksi beruházással összefüggő „üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok” megismerhetőségének nemzetbiztonsági megfontolásokból 30 évre történő kizárása összeegyeztethető-e Magyarország Alaptörvényével.

Szerintünk a Paks II beruházás titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját. A törvény ötödik paragrafusa ugyanis olyan műszaki és döntés-előkészítési adatokat is teljes egészében megismerhetetlenné tesz, amelyek nem érintenek nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdekeket. Ráadásul az adatnyilvánossághoz kötődő bírósági felülvizsgálat lehetőségét is kiüresíti. Mindez a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog aránytalan korlátozásához vezet. Ráadásul az alkotmányossági aggályokon túl ez a törvény ellentétes azokkal az EU-s és nemzetközi irányelvekkel, amelyek biztosítják a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférést. 

Az álláspontunkat és a részletes szakmai érveinket "amicus curiae" levél formájában az Alkotmánybíróságnak is elküldtük.